Ifjú vitéz a borítón: Levente, aki végre a saját nevéhez méltó kalandba indul

Honnan jön a Levente név, és mit jelent?

A Levente ősi magyar személynév, a honfoglalás korából ismerjük. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a 10. században írt munkájában Árpád fejedelem fiaként említ egy Levente nevű vezért, aki a magyar sereget vezette egy hadjáratban. Ez azt jelenti, hogy a név több mint ezer éve írásban is fennmaradt – kevés mai keresztnévről mondható el ugyanez. A 11. században is felbukkan: Levente herceg Vazul fia, I. András és I. Béla király testvére volt, és a krónikák szerint az ősi hithez ragaszkodott.

A név eredetét a kutatók többféleképpen magyarázzák. Az egyik elterjedt értelmezés szerint a régi magyar lesz, lenni ige származékához köthető, és valami olyasmit jelent, mint „létező, élő”. Ennél ismertebb azonban köznévi jelentése: a levente szó a régi nyelvben ifjú vitézt, daliás legényt jelentett. Ez a kettősség – egy fejedelmi család neve és egy bátor fiatalt jelölő szó – teszi a nevet különlegessé. Aki Leventének szólít egy kisfiút, akarva-akaratlanul egy kis bátorságot is kíván neki.

Hosszú évszázadokig ritkán adták, a régi magyar nevek iránti érdeklődés azonban visszahozta a használatba. Az utóbbi két évtizedben a Levente Magyarországon folyamatosan a legnépszerűbb fiúnevek között szerepel, így ma egy óvodai csoportban vagy iskolai osztályban sem ritka, hogy két Levente is ül egymás mellett. Ilyenkor különösen jól jön egy könyv, amely nem egy Leventéről, hanem pontosan erről az egyről szól – az ő arcával, az ő kedvenc becenevével.

Névnapját a magyar naptár szerint június 28-án ünneplik. Ez jó alkalom lehet egy olyan ajándékra, amely róla szól: nyár eleji névnap, amikor a vakáció éppen elkezdődik, és van idő esténként közösen olvasni.

Milyen történet illik egy fiatal vitéz nevéhez?

A név jelentése szinte magától kínálja a témát. Egy levente útnak indul, próbát áll ki, és hazatér – ez a régi mesék szerkezete, és pontosan ez az, amit egy négy-nyolc éves gyerek a legjobban szeret. Nem kell hozzá páncél és kard: egy iránytű egy zöld kanyonban, egy házilag varrt köpeny a kerti falon vagy egy kis rakéta egy idegen bolygón ugyanúgy a vitézség terepe lehet.

De a bátorság nem mindig harsány. Van olyan este, amikor a legnagyobb kaland az első lépés egy ismeretlen ösvényen, egy kedves plüssállattal a karban. Egy Leventéről szóló mese erről is szólhat: arról, hogy a vitéz nem az, aki sosem fél, hanem aki a félelme ellenére is elindul. A névhez illő történet tehát lehet kalandos és csendes is – a lényeg, hogy a végén Levente legyen az, aki megoldja.

Levi, Levike és a többiek – így szólítják Leventét

• Levente — A teljes, hivatalos alak. Jól mutat a borítón és egy ajánlásban; otthon inkább akkor hangzik el, ha a helyzet komolyra fordul, vagy ha valaki büszkén mutatja be a fiát.
• Levi — A leggyakoribb becézés, rövid és játékos. Óvodában, játszótéren és a barátok között szinte mindenki így hívja, ezért a mese párbeszédeiben is természetesen szól. Ragozva is egyszerű: Levinek, Levivel.
• Levike — A kicsinyítő -ke képzős alak. Főleg kisebb gyerekeknek, nagyszülők szájából vagy esti mesélésnél hangzik el – egy altatós történethez különösen illik.
• Levus — Bizalmasabb, családi becenév. Nem minden családban használják, de ahol igen, ott sokszor ez a legmelegebb megszólítás.
• Lente — Ritkább, egyéni becézés, amely a név második feléből született. Ha nálatok ez él, érdemes a könyvben is ezt választani – így lesz igazán a tiétek.